HÍREK  
 


Lakáshitel: a kétkeresős átlagcsalád jár jól
(2003.09.24)

A kétkeresős átlagcsaládmodellt támogatja a kormány a lakáshitel-kedvezmény átalakításával. A parlamenthez már benyújtott adó-előterjesztés szerint a lakáshitelek törlesztőrészlete után járó kedvezmény úgy alakul át, hogy az eddiginél kisebb adólevonás is csak négymillió forint jövedelemig jár. A csökkentett kedvezmény évi 3,4 millió forint felett is csak korlátozottan vehető igénybe.

Az új szabályok szerint 15 milliós hitelfelvétel felett egyáltalán nem lehet majd igénybe venni a kedvezményt, 8 millió forint felett pedig csak akkor, ha a kölcsönt új lakás építéséhez vagy újonnan épült megvásárlásához vették fel. (Az eddig is kiemelten támogatott újlakás-építéseknél a korábbi tervekben tízmillió forintos határ szerepelt. Ezt a kormány ülését követően változtatták 15 millió forintra, ám az eltérést csak a jogszabály benyújtása után hozták nyilvánosságra – a kormányszóvivői tájékoztatón még tízmilliós határról volt szó.)

Csak az új lakás vásárlása esetén marad meg a részlet 40 százalékát jelentő levonási mérték is, a többi hitelnél ez 30 százalékra csökken. Ám mindkét címen az eddigi öszszeg felét, tehát legfeljebb 120 ezer forintot lehet majd évente levonni az adóból.
A kétkeresős családmodell támogatását az új jövedelmi korlát jelenti. Ennek bevezetésével az a négytagú család, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem 45-46 ezer forint, megkapja az adókedvezményt, ha ezt ketten keresik meg. Ha azonban ezt a pénzt csak az egyik egy szülő keresi meg – mert mondjuk, a másikuk otthon van a gyerekekkel –, a kedvezmény nem jár.

A bruttó jövedelem ugyanis 4 millió forint felett van. Ám mivel az első esetben az, aki leírja a kedvezményt az adóbevallásában, ennél kisebb összeget tüntet fel, nem ütközik a jövedelmi korlátba.

A második esetben viszont ez megtörténik – a jogszabály nem tesz különbséget a szerint, hogy a négymillió forintot hányan használják fel, a korlát mindenképpen él. Ezzel a kormány különbséget tesz az egy keresővel és a több keresővel rendelkező, ám ugyanolyan jövedelmi helyzetben élő családok között.

Ugyanakkor azok, akik a jogszabály megjelenését követően vesznek fel hitelt, könnyedén kikerülhetik a jövedelmi határokat. A magasabb keresetűek adóstársként maguk mellé vehetnek egy évi négymillió forintnál kevesebbet keresőt, így ő jogosult lesz az adókedvezmény érvényesítésére.

Kurucz-Váradi Károly, a pénzügyi tárca jövedelemadók főosztályának vezetője azt mondta: az szja nem veszi figyelembe a családi jövedelmet – ez ugyanis túlzottan bonyolult lenne. A család jövedelmi helyzetét a több éve működő adójóváírás alkalmazásakor sem veszik figyelembe – a lakáskedvezmény új szabályozásának jövedelmi korlátja ennek a mintájára készült el.

NSZ • 2003. szeptember 20. • Szerző: V. I.

Vissza a HÍREK oldalra 

 Vissza a lap tetejére