|
|
GKI: jobb a gazdaság, mint a híre (2004.02.15)
Lényegesen jobb a magyar gazdaság helyzete, mint hazai és nemzetközi
befektetői megítélése. A bizalomhiány oka, hogy nem volt elég következetes
az ország gazdaságának irányítása, minden téma túlpolitizálttá vált.
A kormánynak vissza kell szereznie gazdaságpolitikájának hitelességének
- összegezte a GKI Rt-nek a korábbihoz képest némileg módosított
helyzetértékelését és előrejelzését Vértes András, a társaság elnöke.
A gazdaságpolitika ugyan lényeges változást kezdett meg tavaly
tavasszal, ez azonban az év során csak arra volt elég, hogy lefékezze
a korábbi évek kedvezőtlen folyamatait. Nem volt viszont elég átütő
erejű ahhoz, hogy teljesüljenek a kitűzött célok. Az évközi korrekciók
elkésettnek és gyengének bizonyultak. Számos kifejezetten hibás
lépést is tett a kormány - hangsúlyozta Vértes András. Az év első
felében még felelőtlen "ígéretverseny" folyt, majd hirtelen
indokolatlan dramatizálás, s ezzel párhuzamosan "szégyenlős",
szinte titokban tartott kiigazítás kezdődött. Folyamatosan erős
volt a politikai nyomás az állami kiadások növelésére. Mély elemzés
hiányában az éves adatok elfedik az ősztől tapasztalható pozitív
jelenségeket: a kivitel és a termelés gyorsulását, a reálbérnövekedés
és a költségvetési létszámbővülés lefékeződését, a külső egyensúly
romlásának lassulását, a külföldi tőke beáramlásának és az üzleti
szféra beruházásainak élénkülését. A tavalyi, a GDP (bruttó nemzeti
össztermék) 6 százalékát közelítő államháztartási hiány kisebb az
előző évinél és lényeges szigorítást jelentett. Ugyanakkor a javulás
elmarad a tervezettől és a hiány szintje fenntarthatatlanul magas.
A GKI arra számít, hogy a kormányzat most már valóban elkötelezett
az idei új, reálisnak tűnő cél, a GDP 4,6 százalékát kitevő államháztartási
hiány mellett. A 3,5 százalékra becsült GDP-bővülés elérhetőnek
látszik. A folyó fizetési mérleg deficitje a GDP 6,5 százalékáról
6 százalékra csökken az idén, a reálkeresetek az elmúlt két évben
összesen 25 százalékos emelkedése után idén csak 1 százalékkal nőnek,
az éves infláció 6,2 százalék lesz. Miközben a magyar gazdaság makromutatói
az Európai Unióhoz csatlakozó öt közép-kelet-európai országhoz viszonyítva
átlag körüliek, a jegybanki alapkamat, s így a reálkamatok kiugróan
magasak. Márpedig ezek azt üzenik a befektetőknek, hogy jogos a
bizalmatlanságuk. Ezen változtatni kell - szögezte le a kutató.
Népszava
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|