|
|
Hullámvasúton (2004.03.29)
A lakáshitelkamatokat aligha nyomja le a jegybank hétfői negyedszázalék
pontos kurtítása. A gazdasági elemzők többre számíthattak, amikor
kivárásra biztatták a kölcsönkérőket. Nem jött be a hitelkérelmek
drasztikus visszaeséséről szóló jóslat sem. A bankok aranytojást
tojó tyúkja nem ment messzire. A decemberi rekordösszegű lakáshitel-kihelyezés
után alig két hónappal már újra élénkülésről számolhattak be a pénzintézetek.
A lakásvásárlókat sem az emelkedő kamatok, sem a kedvezmények kurtítása
nem riasztotta vissza a kölcsönfelvételtől. A lakáshitelek hullámvasútja
ismét felfelé tart.
A magyar háztartások hosszú távra szóló eladósodása - első ízben
- 1970-ben kezdődött. 1990-re a hitelállomány elérte a GDP 15 százalékát.
Az állami támogatást azonban elsodorta a rendszerváltozás. A piacon
egyeduralkodó OTP drasztikusan emelte a hitelek kamatait, újakét
és régiekét egyaránt. Az adósságspirálba kerülők megmentéséről több
elképzelés is született, az otthonok egy része azonban dobra került.
A lakáshitelezés tetszhalálba merevedett. Csak az új évezred keltette
életre.
Az Orbán-kormány 2000-ben rendkívül nagyvonalú lakástámogatási rendszert
vezetett be. Az alapgondolat szerint - az infláció csökkenésével
megfizethető kamatok eléréséig tartó - átmeneti időszakra kívánta
elérhetővé tenni a lakáshiteleket a lakosság szélesebb körének.
Csakhogy idővel túl nagy lett a kör: ma a magyar háztartások 14
százaléka törleszt lakáshitelt. Kezdetben csak az első, illetve
új otthont vásárló házaspárok élhettek vele, és egyedül a Földhitel-
és Jelzálogbank adta a hitelt. Egy év múlva más pénzintézetek is
részt kértek az üzletből. A kiáramló pénz nem okozott árrobbanást,
aminek külföldi szakértők szerint egyetlen oka lehetett: a pénz
egy részét más célra használták fel. Az induláskor 130 milliárd
forint hitelállomány 2003 végén meghaladta az 1500 milliárdot -
a GDP kilenc százalékát. 2010-re 3500 milliárd forintos hitelállományt
jósoltak. A kormány ezért két lépésben szorított a lakástámogatási
rendszeren.
A KSH tavalyi felmérése szerint a háztartások húsz százaléka öt
éven belül változtatni kíván lakáshelyzetén. A Városkutatás Kft.
becslése szerint a 720 ezer család 72 százaléka hitelképes. Ha átlagosan
négymillió forintot vesznek fel, akkor több mint 2000 milliárd forinttal
nő a hitelállomány. A kölcsönkérést azonban nem a kamat, hanem az
elvárt önrész nagysága korlátozza.
A bankok akciókkal csábítanak: az FHB és a HVB nem kér hitelbírálati
díjat, a CIB folyósítási jutalékot és rendelkezésre tartási díjat
sem. A 3,99 - 7 százalékos kamattal felvehető deviza alapú lakáshitelek
azonban egyelőre verhetetlenek. Az otthonteremtés vágya pedig leküzdhetetlennek
látszik.
NSZ
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|