Hullámvasúton (2004.03.29)

A lakáshitelkamatokat aligha nyomja le a jegybank hétfői negyedszázalék pontos kurtítása. A gazdasági elemzők többre számíthattak, amikor kivárásra biztatták a kölcsönkérőket. Nem jött be a hitelkérelmek drasztikus visszaeséséről szóló jóslat sem. A bankok aranytojást tojó tyúkja nem ment messzire. A decemberi rekordösszegű lakáshitel-kihelyezés után alig két hónappal már újra élénkülésről számolhattak be a pénzintézetek. A lakásvásárlókat sem az emelkedő kamatok, sem a kedvezmények kurtítása nem riasztotta vissza a kölcsönfelvételtől. A lakáshitelek hullámvasútja ismét felfelé tart.
A magyar háztartások hosszú távra szóló eladósodása - első ízben - 1970-ben kezdődött. 1990-re a hitelállomány elérte a GDP 15 százalékát. Az állami támogatást azonban elsodorta a rendszerváltozás. A piacon egyeduralkodó OTP drasztikusan emelte a hitelek kamatait, újakét és régiekét egyaránt. Az adósságspirálba kerülők megmentéséről több elképzelés is született, az otthonok egy része azonban dobra került. A lakáshitelezés tetszhalálba merevedett. Csak az új évezred keltette életre.
Az Orbán-kormány 2000-ben rendkívül nagyvonalú lakástámogatási rendszert vezetett be. Az alapgondolat szerint - az infláció csökkenésével megfizethető kamatok eléréséig tartó - átmeneti időszakra kívánta elérhetővé tenni a lakáshiteleket a lakosság szélesebb körének. Csakhogy idővel túl nagy lett a kör: ma a magyar háztartások 14 százaléka törleszt lakáshitelt. Kezdetben csak az első, illetve új otthont vásárló házaspárok élhettek vele, és egyedül a Földhitel- és Jelzálogbank adta a hitelt. Egy év múlva más pénzintézetek is részt kértek az üzletből. A kiáramló pénz nem okozott árrobbanást, aminek külföldi szakértők szerint egyetlen oka lehetett: a pénz egy részét más célra használták fel. Az induláskor 130 milliárd forint hitelállomány 2003 végén meghaladta az 1500 milliárdot - a GDP kilenc százalékát. 2010-re 3500 milliárd forintos hitelállományt jósoltak. A kormány ezért két lépésben szorított a lakástámogatási rendszeren.
A KSH tavalyi felmérése szerint a háztartások húsz százaléka öt éven belül változtatni kíván lakáshelyzetén. A Városkutatás Kft. becslése szerint a 720 ezer család 72 százaléka hitelképes. Ha átlagosan négymillió forintot vesznek fel, akkor több mint 2000 milliárd forinttal nő a hitelállomány. A kölcsönkérést azonban nem a kamat, hanem az elvárt önrész nagysága korlátozza.
A bankok akciókkal csábítanak: az FHB és a HVB nem kér hitelbírálati díjat, a CIB folyósítási jutalékot és rendelkezésre tartási díjat sem. A 3,99 - 7 százalékos kamattal felvehető deviza alapú lakáshitelek azonban egyelőre verhetetlenek. Az otthonteremtés vágya pedig leküzdhetetlennek látszik.

NSZ

Vissza a HÍREK oldalra