|
|
Kész a lakásszövetkezeti törvény (2004.07.04)
Ha a lakásszövetkezet tagja fél évig nem fizeti a fenntartási költséget,
jelzálog jegyezhető be a lakására. Ha eladja azt, akkor a tartozásairól
igazolást kérhet az igazgatóságtól. Egyebek mellett ezt tartalmazza
a parlament előtt lévő lakásszövetkezeti törvény, amely várhatóan
jövő év január elsején lép hatályba, de a kritikusabb rendelkezéseket
csak egy évvel később kell alkalmazni.
Ez idő szerint mintegy háromszázezer szövetkezeti lakás van hazánkban,
ez a lakásállomány hét és fél százaléka. Ezekben 700-800 ezer ember
él, tehát nem mindegy, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk.
Amíg 1992-ig önálló törvény szabályozta ezt a szférát, addig ezt
követően a szövetkezeti törvénybe iktattak speciális lakásszövetkezeti
előírásokat. Most visszaáll a régi rend.
A lakásszövetkezet abban különbözik a társasháztól, hogy van saját
vagyona és jogi személy. A lakásszövetkezetnél ugyanis osztatlan
közös tulajdonban van a telek és minden közös használatú helyiség,
míg a szövetkezeteknél mindezek a lakásszövetkezet tulajdonát képezik,
sőt lakás is állhat szövetkezeti tulajdonban. Ilyenkor a tagnak
csak használati joga van. (Megjegyezzük, hogy továbbra is létezhetnek
üdülő, garázs, sőt nyugdíjasházi szövetkezetek, de fő szabályként
a tipikus, lakásokat működtető szervezetet vizsgáljuk.)
A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a fennhatósága
alá tartozó házakat. Emellett vállalkozási tevékenységet is folytathat,
például akár új lakásokat is építhet, de ilyenkor a profitot az
alaptevékenységbe kell visszaforgatni. (A lakásfenntartás, működtetés
nonprofit tevékenység.)
A lakásszövetkezet alapdokumentuma az alapszabály. Ez egyebek mellett
rendelkezik a fenntartási költségek felosztásáról. Fő szabályként
ezeket a lakások alapterületéhez kell igazítani, de ha a tagok úgy
döntenek, akkor más megoldást is választhatnak. (Például a melegvíz-fogyasztást
befolyásolja az, hogy hányan laknak a lakásban, de a fűtés az alapterülettől
függ.) Akinek féléves költséghátraléka van, azt előbb fölszólítja
az igazgatóság, majd ha nem rendezi a tartozást, akkor jelzálogjogot
jegyeztet be az érintett lakásra. A fizetés után nyolc napon belül
ki kell adni a törlési engedélyt.
Ha valaki el kívánja adni a lakásszövetkezeti lakását és az az
ő saját tulajdonában van, akkor minden további nélkül megteheti.
Ellenben, ha a lakás szövetkezeti tulajdonban van, akkor a szövetkezetnek
elővásárlási joga van a használati jogra. E jog gyakorlására valamely
tagját is kijelölheti a szövetkezet. Amennyiben ez a speciális társaság
nem él az elővásárlási jogával, akkor is csak annak adható el a
használati jog, aki megfelel a lakásszövetkezeti tagság feltételeinek.
A tagsági feltételt az alapszabályban kell meghatározni. A törvény
csak annyit mond, hogy a 14. életévét be nem töltő kiskorú személy
tagként való felvételét a törvényes képviselője kérheti, míg a 14-18.
év közötti tulajdonosjelöltnek hozzájárulást kell kérnie a törvényes
képviselőjétől a taggá váláshoz. A nyugdíjasházi szövetkezet tagja
csak nyugdíjas lehet. Ha az örökösök között ilyen nincs, akkor a
szövetkezet forgalmi értéken élhet vételi jogával.
Ha egy lakásszövetkezet több épületből áll, és ezek közül egy vagy
több lakói ki akarnak válni, akkor ezt megtehetik, de társasházat
kell alapítaniuk. A kiválásról csak azoknak kell szavazniuk, akik
távozni akarnak, nekik viszont egyhangúlag. A vagyonmegosztásról
ellenben a lakásszövetkezet közgyűlése határoz. Fő szabályként a
közgyűléseken a tagok több mint felének kell megjelenni, és a határozatok
a megjelentek szavazattöbbségével születnek.
A beterjesztett törvényjavaslat jövő év első napját jelöli meg
hatályba lépésként. Több fontos szabályt azonban csak egy évvel
későbbtől kell alkalmazni. Így például a tisztségviselők kapnak
még egy évet a szakmai képzettség megszerzésére, költségviselés,
a zálogjogbejegyzés szabályait is addig kell megalkotni.
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|