A fiataloknak kedvez az új lakáscsomag (2004.12.28)

A kormány a fészekrakó program, az állami garanciaalap elindításával, illetve a lakbértámogatás módosításával akar a lakáshelyzeten javítani. Az új kedvezmények februártól léphetnek életbe.

A jövő évi büdzsében kiemelt szerepet kapott a lakáspolitika, amelynek célja az, hogy európai színvonalú, megfizethető lakáskínálat alakuljon ki, igazságos, arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer működjön. A következő évben elsősorban a fiatalok és a szociálisan rászorulók, a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok lakáshoz jutását segítené a kormány, emellett törekszik a bérlakásállomány arányának növelésére, fenntartva a lakáscélú, kiegészítő kamattámogatású és a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek támogatását. Jövőre az idén megemelt lakásépítési kedvezmény (szocpol) teljes összegét új lakás építésére, új lakás vásárlására, felét pedig lakás bővítésére, legalább két gyermek esetén tetőtér-beépítésre, három vagy több eltartott gyermek esetén használt lakás vásárlására is igénybe lehet venni. A kedvezmény az első lakás megvásárlásához szükséges saját erő előteremtését szolgálja.

Szintén a fiatalok saját erejének növelését szolgálja a jövőre induló fészekrakó program keretében a 3 milliárd forint keretösszegű állami garanciavállalás. A programban való részvételt a lakás árához kötik: új lakás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban - telekár nélkül - 15 millió, vidéken 12 millió forint a határ, használt lakás esetén pedig 12 millió, illetve 8 millió a plafon. További feltétel, hogy a megvásárlandó lakás mérete feleljen meg a lakásépítési kedvezményben meghatározott igényjogosultsági előírásoknak, illetve hogy a vásárló családjában az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát - mondta Csabai Lászlóné, korábbi lakáspolitikai kormánymegbízott.
A bérlakásállomány bővítését célozza, hogy a lakást önkormányzatnak bérlakás céljára 5 évre kiadó tulajdonos adókedvezményt vehet igénybe. A szociálisan rászorult családok lakbértámogatásban részesülnek a 3,4 milliárdos előirányzatból. A támogatásokról a helyi önkormányzat dönthet. Csabai Lászlóné ennek kapcsán elmondta, hogy a kormány inkább a lakbértámogatás módosítását preferálta a bérlakásépítések helyett. Idén ugyanis mindössze 500 bérlakás épült, az új rendszer segítségével azonban 20-szor ennyi családnak tudnak segíteni.

A kormány jövő évi lakáscsomagja gyakorlatilag tűzoltásra tett kísérlet, a lépések a költségvetés által megszabott mozgástér szerint, nem pedig a lakáspolitikai alapokon készültek. Így a lakáspiac valós problémáinak megoldását nem szolgálják - mondta lapunknak Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-igazgatója, a Magyar Lakásépítők Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja. Hozzátette: mindent egybevetve negatívan befolyásolják a piacot a tervezett intézkedések, a fészekrakó program bevezetése mellett ugyanis megszűnik az áfa-visszatérítés és szintén kedvezőtlenül hat a 15 millió forintnál drágább új lakásokra vonatkozó vagyonátruházási illetékkötelezettség (ez már életbe lépett). Pfanlder Katalin szerint ez utóbbi, túl azon, hogy káros hatással van az új lakások piacára, gyakorlatilag értelmezhetetlen. Szerinte helytelen, hogy a tervezett intézkedések a 30-40 négyzetméteres lakások megvásárlására ösztönöznek, mert ekkora lakásokban egy család nem tud megfelelő körülmények között élni. Az ilyen lakások építése több piaci szereplő mellett az Interestate üzleti filozófiájával is ellentétes. Pfandler üdvözlendőnek tartja az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnál történt változásokat, szerinte az újonnan kinevezett vezető, Borsi László irányításával elkészülhet egy olyan, a szakma által régóta sürgetett lakásprogram, amely - a jelenlegivel ellentétben - nem pénzügyi-költségvetési, hanem lakáspolitikai szempontokon alapszik. A program kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy 10 ezer lakás építéséből a büdzsének 80 milliárd forint bevétele származik, amihez hozzájönnek még a különböző illetékből befolyó összegek - hangsúlyozta Pfandler Katalin. Az elmúlt évek hibáiból is tanulni kell: az Orbán-kormány alatti lakástámogatások túlzóak voltak, ám azokat nem lett volna szabad olyan mértékben megnyirbálni, ahogyan azt a szocialista kabinet megtette.

Jövőre módosítják a teljes hiteldíjmutató (thm) rendeletet, így a sokat vitatott mutatót ezután a lakáshitelre is alkalmazni kell, legyen az forint- vagy devizaalapú. A mutató korántsem teljes körűen használható, de egy előnye azért biztosan lesz: be kell építeni a devizahitelek esetén a vételi és eladási árfolyamok különbözetéből eredő költséget, amiről a reklámokban szereplő kamatok semmit nem mondanak. (Ez nem a devizaárfolyam változását építi be, hanem csak azt a fix költséget, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha az árfolyam soha nem változna.) Így máris kiderülhet, hogy egy devizahitel és a kamattámogatott forinthitel thm-je közel azonos. Az új lakás thm-jébe a banki költségeken kívül a fedezet (ingatlan) értékbecslési költségét és a banki helyszíni szemlék díját is bele kell venni, ami ellen korábban kézzel-lábbal tiltakozott a bankszövetség. A kamattámogatott lakáshitelnél a thm-be csak az ügyfél által fizetendő kamatot kell beleszámítani, az állami támogatást nem.
A hitelintézeti törvény január elsején hatályba lépő módosítása szerint a lakossági ügyfélnek nyújtott devizahitel, valamint ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a hitelintézetnek fel kell tárnia az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolja. Az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatnak ingatlanra kikötött vételi jog esetén tartalmaznia kell többek között a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának módját, valamint a pénzügyi intézmény elszámolásának módját. Devizahitel esetén ismertetni kell az árfolyamkockázatot és annak hatását a törlesztőrészletre. A thm haszna, hogy tisztítja a lakáshitel-piaci képet és - hasonlóan a kockázatfeltáró nyilatkozathoz - fogyasztóvédelmi szerepe is van.
A legjelentősebb - a bankokat is érintő - lakástámogatási forma, a jelzáloghitelek kamattámogatása nem változik jövőre, ami azt jelenti, hogy a kamattámogatás az állampapír-piaci hozamok csökkenésével összhangban, de időben késleltetve jelenik meg a lakáshitelkamatokban. A rendelet (12/2001. kormányrendelet) alapján ez egyben az új hitelekre vonatkozó állami terhek csökkenését is jelenti. Újszerű a kormányzat hozzáállásában, hogy egyelőre nem módosítanak a kamattámogatási rendeleten, ami eddig a kapkodó kormányzati intézkedések folytán hektikusan változott. A változatlanság egyben azt is jelenti, hogy használt lakásra még mindig csak 5 millió forint kamattámogatott hitel kérhető (új lakásra 15 millió), ami kevés a legtöbb hitelfelvevőnek.

Bankárok szerint a jövő évi lakáshitelpiac attraktívabb lesz az ideinél, mintegy 400 milliárd forint új hitel kihelyezésére számítanak, ami havi átlagban 33 milliárd forint nagyságú hitelkihelyezést jelentene, vagyis a mostani (31-32 milliárdos) szint körül alakulna. Lapunknak az elmúlt félév hitelkihelyezési adatai alapján készített számítása szerint - a jövőre újra csökkenő forinthitelkamatok és a tartósan alacsony devizahitel-kamatok mellett - az várható, hogy éves átlagban több devizahitel-felvétellel lehet számolni. A devizahitelek várhatóan az év első felében lesznek kapósabbak - arányuk akár 60 százalék fölé is kerülhet -, míg a második félévben (ha a forinthitelek kamata és kezelési költsége együttesen sem haladja majd meg a 6-7 százalékot) az 50-50 százalékos arány valószínűbb, sőt az arány akár elbillenhet a forinthitelek irányába, így a jövő év második felére eljöhet a forinthitelek reneszánsza. A kamattámogatási rendelet esetleges pozitív módosításai nagymértékben eltolhatják az arányokat a forinthitelek javára

Vissza a HÍREK oldalra