|
|
A fiataloknak kedvez az új lakáscsomag (2004.12.28)
A kormány a fészekrakó program, az állami garanciaalap elindításával,
illetve a lakbértámogatás módosításával akar a lakáshelyzeten javítani.
Az új kedvezmények februártól léphetnek életbe.
A jövő évi büdzsében kiemelt szerepet kapott a lakáspolitika, amelynek
célja az, hogy európai színvonalú, megfizethető lakáskínálat alakuljon
ki, igazságos, arányos és fenntartható lakástámogatási rendszer
működjön. A következő évben elsősorban a fiatalok és a szociálisan
rászorulók, a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok lakáshoz
jutását segítené a kormány, emellett törekszik a bérlakásállomány
arányának növelésére, fenntartva a lakáscélú, kiegészítő kamattámogatású
és a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek támogatását. Jövőre
az idén megemelt lakásépítési kedvezmény (szocpol) teljes összegét
új lakás építésére, új lakás vásárlására, felét pedig lakás bővítésére,
legalább két gyermek esetén tetőtér-beépítésre, három vagy több
eltartott gyermek esetén használt lakás vásárlására is igénybe lehet
venni. A kedvezmény az első lakás megvásárlásához szükséges saját
erő előteremtését szolgálja.
Szintén a fiatalok saját erejének növelését szolgálja a jövőre
induló fészekrakó program keretében a 3 milliárd forint keretösszegű
állami garanciavállalás. A programban való részvételt a lakás árához
kötik: új lakás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban -
telekár nélkül - 15 millió, vidéken 12 millió forint a határ, használt
lakás esetén pedig 12 millió, illetve 8 millió a plafon. További
feltétel, hogy a megvásárlandó lakás mérete feleljen meg a lakásépítési
kedvezményben meghatározott igényjogosultsági előírásoknak, illetve
hogy a vásárló családjában az egy főre eső jövedelem ne haladja
meg a nyugdíjminimum 150 százalékát - mondta Csabai Lászlóné, korábbi
lakáspolitikai kormánymegbízott.
A bérlakásállomány bővítését célozza, hogy a lakást önkormányzatnak
bérlakás céljára 5 évre kiadó tulajdonos adókedvezményt vehet igénybe.
A szociálisan rászorult családok lakbértámogatásban részesülnek
a 3,4 milliárdos előirányzatból. A támogatásokról a helyi önkormányzat
dönthet. Csabai Lászlóné ennek kapcsán elmondta, hogy a kormány
inkább a lakbértámogatás módosítását preferálta a bérlakásépítések
helyett. Idén ugyanis mindössze 500 bérlakás épült, az új rendszer
segítségével azonban 20-szor ennyi családnak tudnak segíteni.
A kormány jövő évi lakáscsomagja gyakorlatilag tűzoltásra tett
kísérlet, a lépések a költségvetés által megszabott mozgástér szerint,
nem pedig a lakáspolitikai alapokon készültek. Így a lakáspiac valós
problémáinak megoldását nem szolgálják - mondta lapunknak Pfandler
Katalin, az Interestate Rt. elnök-igazgatója, a Magyar Lakásépítők
Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja. Hozzátette:
mindent egybevetve negatívan befolyásolják a piacot a tervezett
intézkedések, a fészekrakó program bevezetése mellett ugyanis megszűnik
az áfa-visszatérítés és szintén kedvezőtlenül hat a 15 millió forintnál
drágább új lakásokra vonatkozó vagyonátruházási illetékkötelezettség
(ez már életbe lépett). Pfanlder Katalin szerint ez utóbbi, túl
azon, hogy káros hatással van az új lakások piacára, gyakorlatilag
értelmezhetetlen. Szerinte helytelen, hogy a tervezett intézkedések
a 30-40 négyzetméteres lakások megvásárlására ösztönöznek, mert
ekkora lakásokban egy család nem tud megfelelő körülmények között
élni. Az ilyen lakások építése több piaci szereplő mellett az Interestate
üzleti filozófiájával is ellentétes. Pfandler üdvözlendőnek tartja
az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnál történt változásokat,
szerinte az újonnan kinevezett vezető, Borsi László irányításával
elkészülhet egy olyan, a szakma által régóta sürgetett lakásprogram,
amely - a jelenlegivel ellentétben - nem pénzügyi-költségvetési,
hanem lakáspolitikai szempontokon alapszik. A program kidolgozásakor
figyelembe kell venni, hogy 10 ezer lakás építéséből a büdzsének
80 milliárd forint bevétele származik, amihez hozzájönnek még a
különböző illetékből befolyó összegek - hangsúlyozta Pfandler Katalin.
Az elmúlt évek hibáiból is tanulni kell: az Orbán-kormány alatti
lakástámogatások túlzóak voltak, ám azokat nem lett volna szabad
olyan mértékben megnyirbálni, ahogyan azt a szocialista kabinet
megtette.
Jövőre módosítják a teljes hiteldíjmutató (thm) rendeletet, így
a sokat vitatott mutatót ezután a lakáshitelre is alkalmazni kell,
legyen az forint- vagy devizaalapú. A mutató korántsem teljes körűen
használható, de egy előnye azért biztosan lesz: be kell építeni
a devizahitelek esetén a vételi és eladási árfolyamok különbözetéből
eredő költséget, amiről a reklámokban szereplő kamatok semmit nem
mondanak. (Ez nem a devizaárfolyam változását építi be, hanem csak
azt a fix költséget, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha az árfolyam
soha nem változna.) Így máris kiderülhet, hogy egy devizahitel és
a kamattámogatott forinthitel thm-je közel azonos. Az új lakás thm-jébe
a banki költségeken kívül a fedezet (ingatlan) értékbecslési költségét
és a banki helyszíni szemlék díját is bele kell venni, ami ellen
korábban kézzel-lábbal tiltakozott a bankszövetség. A kamattámogatott
lakáshitelnél a thm-be csak az ügyfél által fizetendő kamatot kell
beleszámítani, az állami támogatást nem.
A hitelintézeti törvény január elsején hatályba lépő módosítása
szerint a lakossági ügyfélnek nyújtott devizahitel, valamint ingatlanra
kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a hitelintézetnek
fel kell tárnia az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásul
vételét az ügyfél aláírásával igazolja. Az úgynevezett kockázatfeltáró
nyilatkozatnak ingatlanra kikötött vételi jog esetén tartalmaznia
kell többek között a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit,
a vételár megállapításának módját, valamint a pénzügyi intézmény
elszámolásának módját. Devizahitel esetén ismertetni kell az árfolyamkockázatot
és annak hatását a törlesztőrészletre. A thm haszna, hogy tisztítja
a lakáshitel-piaci képet és - hasonlóan a kockázatfeltáró nyilatkozathoz
- fogyasztóvédelmi szerepe is van.
A legjelentősebb - a bankokat is érintő - lakástámogatási forma,
a jelzáloghitelek kamattámogatása nem változik jövőre, ami azt jelenti,
hogy a kamattámogatás az állampapír-piaci hozamok csökkenésével
összhangban, de időben késleltetve jelenik meg a lakáshitelkamatokban.
A rendelet (12/2001. kormányrendelet) alapján ez egyben az új hitelekre
vonatkozó állami terhek csökkenését is jelenti. Újszerű a kormányzat
hozzáállásában, hogy egyelőre nem módosítanak a kamattámogatási
rendeleten, ami eddig a kapkodó kormányzati intézkedések folytán
hektikusan változott. A változatlanság egyben azt is jelenti, hogy
használt lakásra még mindig csak 5 millió forint kamattámogatott
hitel kérhető (új lakásra 15 millió), ami kevés a legtöbb hitelfelvevőnek.
Bankárok szerint a jövő évi lakáshitelpiac attraktívabb lesz az
ideinél, mintegy 400 milliárd forint új hitel kihelyezésére számítanak,
ami havi átlagban 33 milliárd forint nagyságú hitelkihelyezést jelentene,
vagyis a mostani (31-32 milliárdos) szint körül alakulna. Lapunknak
az elmúlt félév hitelkihelyezési adatai alapján készített számítása
szerint - a jövőre újra csökkenő forinthitelkamatok és a tartósan
alacsony devizahitel-kamatok mellett - az várható, hogy éves átlagban
több devizahitel-felvétellel lehet számolni. A devizahitelek várhatóan
az év első felében lesznek kapósabbak - arányuk akár 60 százalék
fölé is kerülhet -, míg a második félévben (ha a forinthitelek kamata
és kezelési költsége együttesen sem haladja majd meg a 6-7 százalékot)
az 50-50 százalékos arány valószínűbb, sőt az arány akár elbillenhet
a forinthitelek irányába, így a jövő év második felére eljöhet a
forinthitelek reneszánsza. A kamattámogatási rendelet esetleges
pozitív módosításai nagymértékben eltolhatják az arányokat a forinthitelek
javára
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|