Csökkenő árak az építési piacon (2003.07.23)

Működik a piac: az építőanyagok, az energia és a munkaerő drágulása dacára a mérséklődő kereslet következtében 2003-ban csökkent az építési árszínvonal.

Bár 2003-ban az építőanyagok, az energia és a munkaerő ára is nőtt, az építési árszínvonal mégis csökkent – derül ki a BertelsmannSpringer Magyarország Kft. Bau-Data divíziója által 3350 építési beruházás, összesen 1100 milliárd forintos büdzséjének elemzése alapján készített tanulmányból.

A szakértők emlékeztetnek: az építőipari árszínvonal tavaly februári és márciusi tetőzése után megindult ingadozó csökkenése a 2003-as év első felében rohamossá vált, a várakozásoknál jóval nagyobb visszaesés, további szerény növekedés helyett az eddig egyszer sem tapasztalt árcsökkenés következett be. A fél év egészére 3,78 százalékos árcsökkenés a jellemző. Igaz, az adatok nem elsősorban az építési árak változását mutatják, hanem az általános műszaki tartalommal is összefüggő építési árszínvonalról tájékoztatnak. (Hiszen egy iskola, egy kórház ára az építkezés során alkalmazott technológiáktól, felhasznált anyagoktól, gépészeti megoldásoktól is függ.) A projektek megvalósulása ráadásul több hónapig vagy évig elhúzódó folyamat, így az árindex változása is időben elhúzódva jelentkezik.

Az építés jövedelmezősége az elemzőket is meglepő mértékben csökkent. A közösségi építmények, köztük az infrastrukturális létesítmények egy része feltehetően az erősödő verseny, a központi beruházások hiánya miatt vált olcsóbbá, azonban az építőanyagok és a munkaerő árának növekedése miatt az sem elképzelhetetlen, hogy szépszámú piaci szereplő „alávállalással”, „pótmunkák” révén, vagy a műszaki tartalom leszorítása útján próbálja meg biztosítani megélhetését. Minden bizonynyal nőtt a feketemunka és a vendégmunka részaránya is.

Az elemzés általános tapasztalataként a Bau-Data munkatársai három jelenségre hívják fel a figyelmet. Megdöbbentő mértékben csökkentek az árak a közösségi szektorban, így az egyházi épületek ára 18, a művelődési létesítmények költségei 16 százalékkal mérséklődtek. Nőttek viszont a magánszektorban az ipari épületek (a könnyűipari- és a raktárcsarnokok) árai, 7-12 százalékkal. Szintén nőtt a mezőgazdasági és kereskedelmi épülettípusok ára, a családi házak árszintje pedig 18 százalékkal ugrott meg. A társasházak négyzetméterára stagnált.

A legdrágább épületfajtának – 225-235 ezer forintos négyzetméteráron – továbbra is a bevásárlóközpontok, a szállodák és az irodák bizonyultak, ebben műszaki, építészeti okok játszanak fő szerepet (különleges burkolatok, igényesség, gépészet). Az idén kissé mérséklődött a kórházak költségszintje (218 ezer forint/négyzetméter) és szinte beérték ezt a sportlétesítmények (köztük fürdők, gyógyfürdők) árai (207 ezer forint/négyzetméter). Leszakadtak ettől a csoporttól a művelődési létesítmények és a hivatalok árai (180-190 ezer forintos négyzetméterár). Megugrott a családi házak négyzetméterára (kerekítve 180 ezer forint). Olcsónak tekinthetők a rendelők, a templomok, a raktárak, ezek négyzetméterenként 125-130 ezer forintból megépíthetők. Olcsónak nevezhetők a mezőgazdasági épületek is, amelyek átlagára csak 40-100 ezer forint.

A Bau-Data szakemberei arra számítanak, hogy a következő fél évben – az építőanyagárak további drágulása miatt – megáll az építési árszínvonal csökkenése

NSZ - 2003. szeptember 26. - Szerző: Ferencz Gábor

Vissza a HÍREK oldalra