 |
|
A korszerűsítés a lakáshitel aduja (2003.12.16)
Még nem veszett el minden. Az államilag támogatott lakáshitelre
vágyók még mindig folyamodhatnak korszerűsítési kölcsönért. Ez akár
15 millió forintot is jelent készpénzben, amit két évig még a bankban
lehet hagyni.
Azoknak is lehetőségük van a héten a rendkívül kedvezményes lakáshitelhez
jutni, akiknek nem sikerült december 12-i dátummal adásvételi szerződést
kötni. A „régi” feltételű támogatott kölcsönt a jelenlegi lakásra
is fel lehet venni ugyanis – és ehhez még építési engedély beszerzésére
sincs szükség. Az akár 15 millió forintot is elérő kedvezményes
hitel megszerzéséhez elég egy kockás lapra írt hevenyészett számítás,
a meglévő lakás tulajdoni lapja, egy munkáltatói keresetigazolás
és egy személyi igazolvány – no meg egy kitöltött hitelkérő lap.
A konstrukció további előnye, hogy ilyenkor a hitelfelvevő egy összegben
előre megkaphatja a kért összeget. Ráadásul a pénzt se kell azonnal
elkölteni: másfél-két évig anélkül lehet „ülni” a kedvezményes hitelen,
hogy a beruházásba bárki is belefogna.
A jelzálogalapú lakáshiteleket négy célra lehet felvenni: lakásvásárlásra,
bővítésre vagy új lakás építésére, illetve a meglévő otthon korszerűsítésére.
A kölcsönök megszerzésénél egységes követelmény a munkáltatói keresetigazolás,
a kitöltött hitelkérelem és a személyi. Az első három hitelcél megvalósításának
igazolásához és az ezekhez kapcsolódó igénylés benyújtásához azonban
különleges papírokat kell beszerezni.
Vásárlás esetén a mostani feltételű, még igencsak támogatott kamatú
hitel megszerzéséhez szükség van még a legkésőbb december 12-i dátummal
megkötött adásvételi szerződésre. Mégpedig olyan szerződésre, amelyet
még a banki benyújtás előtt érkeztettek a földhivatalhoz. Építkezésre
vagy a lakás bővítésére felvett kölcsönnél építési engedélyre van
szükség.
A későn ébredők egyetlen esélye a korszerűsítési hitel, amelyet
a már meglévő lakás felújítására lehet felvenni – amennyiben ez
a felújítás megfelel a jogszabályban leírtaknak. Ha a tervezett
beruházás nem igényel építési engedélyt, ezt a kölcsönt minden gond
nélkül meg lehet szerezni.
A szokásos papírokon kívül a bank egy előzetes költségvetést kér
csupán a korszerűsítési hitelhez – ez egy papíron elvégzett kalkuláció
arról, hogy az egyes műveletek mennyibe kerülnek. Le kell írni,
hogy a tervezett fűtés- vagy villanyvezeték-csere mennyibe kerülhet
– mivel azonban központi fűtést ugyanúgy létre lehet hozni négyszázezer
forintból, ahogyan hárommillióból is, a hitelfelvevő szabadsága
meglehetősen nagy.
Persze ezenkívül egy fedezetül szolgáló ingatlanra is szükség van
– erre jegyzik majd be a jelzálogjogot. A földhivataltól beszerzendő
tulajdoni lapnak „tisztának” kell azonban lennie a fedezetül felajánlott
ingatlan esetében. Vagyis a tulajdoni jognak nem szabad csupán a
széljegyen szerepelnie, és a házon (lakáson) más tartozás sem lehet.
Szükséges még egy keresetet igazoló dokumentum és a hitelképesség
is. Az FHB – illetve a kölcsöneit forgalmazó többi bank –, valamint
a HVB tart jövedelemvizsgálatot: itt nem csupán az ingatlan értéke
számít a hitel megítélésekor, hanem a felvevő keresete (illetve
vagyoni helyzetéből kikövetkeztethető jövedelme) is. Az OTP Banknál
csak az ingatlan értékét vizsgálják, ezenkívül csak a keresetvégző
tevékenységről kérnek igazolást – jövedelemvizsgálat itt nincs.
A felvehető hitel összege a fedezetül felajánlott ingatlan értékétől
függ: általában a piaci ár fele vehető fel korszerűsítési hitelként
is. Amíg az OTP-nél ez az egyetlen mérce, addig az FHB-nál és a
HVB-nél már a jövedelmi viszonyok is számítanak: itt a teljes havi
jövedelem harmada lehet a törlesztőrészlet. Havi nettó százezer
forintos keresettel – húsz évre – a körülbelül 4,5 millió forint
vehető itt fel – ám lehet még kezest is bevonni, ha a pénz így nem
lenne elég.
A fedezeten, illetve (az FHB és a HVB esetében) a jövedelmen kívül
azonban a hitel bírálatakor a bankok csak a jogosultságot nézik.
Vagyis azt, hogy a papíron szereplő beruházás megfelel-e a jogszabályi
feltételeknek. Azt a bank nem igazán vizsgálja, hogy a benyújtott
kalkuláció mennyiben felel meg az igénylő valós elképzeléseinek
- erre az igencsak szélsőséges építőipari költségek miatt nincs
is nagyon lehetősége. Ha a hitelfelvevő teljesíti a törvényes feltételeket,
és a kalkuláció is valósnak tűnik, a bank folyósítja a hitelt. A
szerződés aláírása után a kért összeget az OTP és az FHB minden
további nélkül átutalja -a HVB esetében ez csak 3 milliós hitelösszegig
van így, e felett a folyósítás részletekben, készültségi fok szerint
történik. A HVB a 3 milliós kölcsön segítségével készülő beruházásra
csak hat hónapot ad – az ennél nagyobb volumenű korszerűsítésre
pedig másfél évet. Az FHB a 18 hónapot mindenképpen kivárja. Az
OTP Bank a legtürelmesebb: akár a jogszabályban engedélyezett maximális
időt, a három évet is megvárja, és csak ezt követően kezd érdeklődni
a hitel felhasználásáról.
Azt a banknak kell ellenőriznie, hogy a kölcsönt a megfelelő módon
használták-e fel. Az ellenőrzés az FHB-nál és a HVB-nél helyszíni
szemlét jelent(het): szakértők megnézik, hogy elkészült-e a beruházás.
Az OTP-nél azt kérik, hogy a számlákat vigye be az ügyfél.
Arról egyébként nem igazán hallani, hogy a bankok amiatt vették
volna vissza a kölcsönt, mert úgy találták: nem a megfelelő célra
használták azt fel. Arra a pénzintézetnek nincs is joga, hogy a
helyszíni szemlén kívül mással ellenőrizzen. A szemlézési jogot
szerződésben kötik ki, azt viszont, hogy az ügyfél bizonylatokkal
(számlákkal, szerződésekkel, vagy az egyébként nem túl nehezen beszerezhető
blokkokkal) igazoljon, nem követelhetik meg. Erre az adóhatóságnak
van joga. A pénzintézetekben egyébként felhívják a figyelmet arra
is: a nem szabályosan felhasznált kölcsönökre jutó támogatást egy-egy
adóhivatali ellenőrzés után vissza is veheti az APEH. Más kérdés,
hogy a létszámleépítésekkel küzdő adóhatóságnak van-e elegendő ellenőre,
hogy ezt megtegye.
NSZ - 2003. december 16. - Szerző: Várkonyi Iván
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|
