|
A lakáscélú hitel adókedvezménye (2004.05.18)
A lakáscélú hitel adósaként (adóstársként) szereplő magánszemély
a lakáscélú felhasználásra felvett hitel után által az adóévben
tőke, kamat és járulékos költség címen általa megfizetett törlesztés
40 százalékával, legfeljebb évi 120 ezer forinttal csökkentheti
az összevont adóalapjának adóját. A kedvezmény természetesen csak
a hitelintézet igazolása alapján, az abban szereplő összegre érvényesíthető.
A kedvezmény új lakás építésekor, vásárlásakor valamint egyéb lakáscélú
felhasználáskor (értve ezalatt a használt lakás megvásárlását) érvényesíthető.
I. A kedvezmény új lakás építésénél, vásárlásánál a hitelintézet
által igazolt teljes éves törlesztő részlet 40 százaléka, de legfeljebb
évi 120 ezer forint lehet.
Feltétele az adókedvezménynek, hogy
- a magánszemély a felvett hitel alapján a lakáscélú állami támogatásokról
szóló kormányrendelet értelmében kamattámogatásban részesül,
- a hitel célja belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának,
valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel
vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése vagy
belföldön fekvő lakás építtetése, építése.
Új lakás alatt a jogalkotó azt a lakást érti, amelynek első átruházására
a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor
és azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más magánszemély
lakcímként nem jelentette be.
Figyelem!
A kedvezmény 15 millió forintot meghaladó hitelfelvételnél nem érvényesíthető.
II. Egyéb lakáscélú felhasználásnál (használt lakás vásárlásánál)
a kedvezmény a teljes éves törlesztő részlet 30 százaléka, de legfeljebb
évi 120 ezer forint lehet.
A kedvezmény 10 millió forintot meghaladó hitelfelvételnél nem
érvényesíthető.
A kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátai
A jogalkotó jelentősen szigorította a kedvezmény érvényesítésének
feltételeit, többek között jövedelem-határokat állított fel.
A kedvezmény a fentebb nevesített (I. és II. pont) teljes összeg
erejéig csak éves 4 millió forint jövedelemig vehető igénybe. A
4,4 millió forint és az 5 millió forint közötti éves jövedelem esetén
(jövedelem-arányosan) fokozatosan csökken a kedvezmény érvényesíthető
összege. Az 5 millió forint feletti jövedelem esetén a kedvezmény
egyáltalán nem vehető igénybe.
Hogyan állapítható meg a kedvezmény összege?
Az igénybe vehető adókedvezmény egyenlő - a fenti szabályok szerint
meghatározott - összegnek
1. a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó
részével, ha a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást
helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján
történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme meghaladja
a 4 400 000 forintot, de nem éri el az 5 000 000 forintot.
Feltétel, hogy az adókedvezményt érvényesítő magánszemély házastársa
(élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási
segélyre jogosult, és e házastárs (élettárs) az adókedvezmény alapjául
szolgáló hitelszerződés és az annak felhasználásával megszerzett
önálló ingatlan tekintetében egyben az adókedvezményt érvényesítő
magánszemély adóstársa, illetve tulajdonostársa is;
2. a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó
részével, ha a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást
helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján
történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme meghaladja
a 3 400 00 forintot, de nem éri el a 4 000 000 forintot és az 1.
pontba foglalt feltételek bármelyike nem teljesül
Jó tudni!
Nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha a magánszemély
– a tőke, a kamat vagy a járulékos költség törlesztésére olyan,
a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használ fel, amelynek
alapján a munkáltatót nem terheli adófizetési kötelezettség;
– adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban,
az adóhatóság adatszolgáltatása alapján történő adó-megállapítása
során elszámolt éves összes jövedelme eléri vagy meghaladja az 5
000 000 forintot (lásd. 1. pont), illetve a 4 000 000 forintot (lásd
2. pont).
– Az adókedvezmény a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre fizetett
törlesztés alapján csak akkor vehető igénybe, ha az áthidaló kölcsönnek
minősül.
Eljárási szabályok
Az adókedvezmény az első törlesztő részlet megfizetése évében és
az azt követő 4 adóévben érvényesíthető. Azon hitelek esetében,
ahol az 5 év 2004-ben már lejár, 2 éves átmeneti időszak érvényesül,
így a kedvezmény az említett átalakított feltételek szerint ez időszak
alatt is igénybe vehető. A közvetlen támogatással kevésbé preferált
lakáscélú felhasználás esetén - például használt lakás hitellel
történő megvásárlása - a kedvezmény érvényesítési időtartama gyermekenként
egy-egy évvel meghosszabbodik.
Figyelem!
Az adókedvezmény csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként
és csak egy önálló ingatlan után érvényesíthető.
A hitelszerződés alapján az adóstársak közül csak egy magánszemély
jogosult az adókedvezmény igénybevételére - megszőnt tehát a „megosztás”
lehetősége - továbbá az adókedvezmény egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan
csak egy hitelszerződés alapján érvényesíthető.
A jogosultság igazolása
A magánszemély csak akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásában,
vagy az azzal egyenértékű nyilatkozatban, az adóhatóság adatszolgáltatás
alapján történő adómegállapítása érdekében tett nyilatkozatában
feltünteti az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával
(részben, vagy egészben) megszerzett (megszerzendő) önálló ingatlan
fekvése szerinti település nevét és az önálló ingatlan helyrajzi
számát, valamint - adóstársak esetén - valamennyi adóstársa adóazonosító
számát (ennek hiányában természetes azonosító adatait).
Példa
A lakáscélú hitel utáni adókedvezmény igénybevételét attól függően,
hogy a magánszemély (adóstársa) melyik jövedelem-kategóriába tartozik
A és B példán keresztül ismertetem.
A. példa
1. A magánszemély 2004. évben 4 650 000 Ft jövedelmet vallott be
bevallásában.
Új lakás építésére fordított hitele alapján 295 000 Ft-ot fizetett
ki lakáscélú hitel törlesztés címén az adóévben, s ezt az összeget
a bank igazolta is.
Az adókedvezmény alakulása
A magánszemély jövedelme meghaladja a jogosultsági jövedelemhatárt
(4 millió Ft) és így a kedvezményt nem érvényesítheti.
2. Maradva az előző példa (1.) alapadatainál a magánszemély 2004.
évben 4 650 000 Ft jövedelmet vallott be bevallásában.
Új lakás építésére fordított hitele alapján 295 000 Ft-ot fizetett
ki az adóévben lakáscélú hiteltörlesztés címén, s ezt az összeget
a bank igazolta is.
A magánszemély élettársa - aki egyben a magánszemély adóstársa és
tulajdonostársa is - 2004. augusztus 1-től gyermekgondozási segélyben
részesült.
Az adókedvezmény alakulása
A magánszemély jövedelme meghaladja a jogosultsági jövedelemhatárt
(4 000 000 Ft), s bár élettársa gyermekgondozási segélyre volt jogosult,
de annak időtartama (5 hónap) az Szja törvény szabta minimális 6
hónapos időtartamnál kevesebb volt, így a kedvezményt a magánszemély
nem veheti igényben.
3. A magánszemély 2004. évben 4 650 000 Ft jövedelmet vallott.
Az új lakás építésére fordított hitele alapján az adóévben 295 000
Ft-ot fizetett ki, lakáscélú hiteltörlesztés címén, s ez összeget
a bank is igazolta.
A magánszemély élettársa - aki egyben a magánszemély adóstársa és
tulajdonostársa is - 2004. március 1-től gyermekgondozási segélyre
jogosult.
Az adókedvezmény alakulása
A magánszemély éves jövedelme meghaladja ugyan a jogosultsági jövedelemhatárt
(4 000 000 Ft), de az élettársa - aki adóstárs és tulajdonostárs
is - 10 hónapig (tehát 6 hónapot meghaladóan) részesült gyermekgondozási
segélyben, így a magánszemély jogosulttá vált a kedvezményre.
Új lakás építése esetén a kedvezmény 40%, legfeljebb 120 000 Ft.
Tekintettel arra, hogy jövedelme (4 650 000 Ft) 4.400 000 Ft feletti,
de nem éri el az
5.000 000 Ft-ot a kedvezmény igénybevehető összegét csökkenteni
kell a 4.400 000 Ft feletti jövedelem rész 20%-ával.
Éves összes jövedelem 4 650 000 Ft
Számított adó (326 000 Ft + 3 150 000 x 0,38) 1 523 000 Ft
Lakáscélú hitel adókedvezménye
a) Számított kedvezmény (295 000 Ft x 0,4 )
De a kedvezmény legfeljebb
lehet 118 000 Ft
b) Korrigált kedvezmény (4 650 000 - 4 400 000)x0,2 - 50 000 Ft
c) Ténylegesen igénybevehető kedvezmény 68 000 Ft
Fizetendő adó (2.-3c.) 1 455 000 Ft
B. példa
A magánszemély 2004. évi éves jövedelmeként 3 600 000 Ft-ot vallott.
Használt lakás vásárlására az adóévben lakáscélú hiteltörlesztés
címén 225 000 Ft-ot fizetett ki, s ez összeget a bank is igazolta.
Az adókedvezmény alakulása
A magánszemély éves jövedelme alapján - mivel az nem haladja meg
a
4 000 000 Ft-ot - teljes egészében jogosult az adókedvezményre.
Használt lakás esetén a kedvezmény mértéke 30%, legfeljebb 120 000
Ft adóévi szinten.
Tekintettel arra, hogy a jövedelem (3 600 000 Ft) meghaladja a
3 400 000 Ft-ot de nem éri el a 4 000 000 Ft-ot, a meghaladó jövedelemrész
20%-ával csökkenteni kell a kedvezmény igénybevehető összegét.
Éves összes jövedelem 3 600 000 Ft
Számított adó (326 000 Ft + 2 100 000 x 0,38) 1 124 000 Ft
Lakáscélú hitel adókedvezménye
a) Számított kedvezmény (225 000 Ft x 0,3 ) 67 500 Ft
b) Korrigált kedvezmény (3 600 000 - 3 400 000)x0,2 - 40 000 Ft
c) Ténylegesen igénybe vehető 27 500 Ft
Fizetendő adó 1 172 500 Ft
(Krattinger Erika Ágnes)
Vissza
a HÍREK oldalra
|
